Nincs egyértelmű elutasítottsága a kötelező oltásnak – többen vannak, akik hajlandók az elfogadásra
Az IDEA Intézet 2021. november 29. és december 13. között készített reprezentatív adatfelvétele szerint a magyar társadalom nincs egyértelműen elutasító állásponton a kötelező oltás „intézményével” kapcsolatban. Az intézet a kutatása során tekintettel volt arra, hogy a kötelező oltás kérdése nem egy „igen-nem” komplexitású téma, számos egyéni és közösségi együttműködésre vonatkozó szempont, erkölcsi felfogás, illetve szabadságjogokról való gondolkodás „ütköző terepe”. Éppen ezért a kutatás a válaszlehetőségek során is reálisabb, illetve a szabadságjogokra vonatkozó plurális nézeteknek nagyobb érvényesülési lehetőségeivel élt.
Az eredmények részletesebb elemzése során az összes megkérdezett mellett a pártos polarizációt vizsgálva a Fidesz–KDNP, illetve az ellenzék szavazóira, továbbá sajátos oltás- és szigorításellenes pozíciója miatt a Mi Hazánk támogatóira fókuszáltunk. A megkérdezettek 35 százaléka szerint mindenki saját maga döntse el, hogy kíván-e élni az oltással. Negyvenhárom százalék azonban azok aránya, akik elmozdulnának a kötelező oltás irányába. A magyar társadalom közel egynegyede bár egyetért azzal, hogy az oltás felvétele vagy elutasítása egyéni döntés függvénye, de egy ponton túl a közösség (a védekezés maximalizálásának) ügyét szem előtt tartva, akár el is tudná fogadni a kötelező oltást. Tizenkilenc százalék teljes mértékben egyetértene a kötelező oltással.
Az IDEA Intézet további kérdésekben vizsgálta azt is, hogy a válaszadók mennyire érzik magukat biztonságban zárt térben azokkal, akik egyáltalán nem éltek a koronavírus-járvány elleni oltással. A megkérdezettek 26 százaléka teljesen, további 14 százaléka inkább biztonságban érzi magát, ugyanakkor 33 százalék azok aránya, akik inkább nem vagy egyáltalán nem érzik magukat zárt térben biztonságban oltatlanok társaságában. A Fidesz–KDNP-szavazók biztonságérzete alacsonyabb, mint az ellenzéki szavazóké, a Mi Hazánk szavazói pedig megingathatatlanok biztonságérzetükben.
A koronavírus-járvánnyal szembeni oltási hajlandóság alább hagyott a magyar társadalomban az elmúlt hónapokban. A tavaszi-nyári biztató dinamikát követően Magyarországon is tartósan kialakult az a kör, amelynek tagjai vagy már az első kettővel, vagy akár a harmadik oltással nem kívánnak élni. A jelenség nem kizárólagosan magyar, hasonló oltásellenes- vagy szkeptikus sokaság fejlettségi szinttől függetlenül jelen van más országokban is. Magyarázata mögött számos intézményi vagy azon túlmutató politikai, illetve pszichológiai szempontok állhatnak. Ugyanakkor az oltási hajlandóság további növelése, továbbá a vírus elleni védekezése maximalizálása érdekében egyre több országban folynak közéleti és politikai viták az oltás kötelezővé tételéről.
Az IDEA Intézet 2021. november 29. és december 13. között reprezentatív közvélemény-kutatást készített, melynek során az intézet többek között azt vizsgálta, hogy mivel több ország fontolgatja a koronavírus elleni kötelező oltás bevezetését, leszámítva azok körét, akiknek az egészségügyi okok miatt (pl. várandósság, egyéb orvosi kezelés) mentességet élveznének, a magyarok milyen állásponton vannak a kötelező oltást illetően.
Tekintettel arra, hogy a kötelező oltás kérdése nem „igen-nem” komplexitású kérdés, hiszen számos egyéni és közösségi együttműködésre vonatkozó szempont, erkölcsi felfogás, illetve szabadságjogokról való gondolkodás „ütköző terepe”, ezért az IDEA Intézet a válaszlehetőségek során is reálisabb válaszadási opciókkal élt. Ez annyit jelent, hogy a kutatás a válaszadás során a jogokra vonatkozó plurális nézeteknek nagyobb érvényesülést biztosított, mint az az „igen-nem” válaszopciók esetén történik. A kötelező oltás ügye ugyanis döntéshozói és állampolgári oldalon is kevéssé leegyszerűsítve kerül elgondolásra.
A kötelező oltás témáját 2000 fős mintán az IDEA Intézet a következő kérdéssel és válaszadási opciókkal vizsgálta:
„Egyre több ország fontolgatja a koronavírus elleni kötelező oltás bevezetését, leszámítva azok körét, akiknek az egészségügyi okok miatt (pl. várandósság, egyéb orvosi kezelés) mentességet élveznének. Ön melyik állásponttal ért egyet?
Az eredmények elemzésekor az összes megkérdezett mellett a pártos polarizációt vizsgálva a Fidesz–KDNP, illetve az ellenzék szavazóira, továbbá sajátos oltás- és szigorításellenes pozíciója miatt a Mi Hazánk támogatóira fókuszáltunk.
A megkérdezettek 35 százaléka szerint továbbra is mindenki saját maga döntse el, hogy kíván-e élni az oltással. Negyvenhárom százalék azonban azok aránya, akik elmozdulnának a kötelező oltás irányába. Az összes megkérdezett 24 százaléka szerint ugyanis, bár mindenki saját maga dönti el, hogy kíván-e élni az oltással, de a koronavírus-járvány egy rendkívüli helyzet, és ilyenkor a közösség biztonsága előbbre való. Tehát a magyar társadalom közel egynegyede bár egyetért azzal, hogy az oltás felvétele vagy elutasítása egyéni döntés függvénye, de egy ponton túl a közösség (a védekezés maximalizálásának) ügyét szem előtt tartva, akár el is tudná fogadni a kötelező oltást.
19 százalék teljes mértékben egyetértene a kötelező oltással, 22 százalék nem tudott vagy nem akart állást foglalni a kérdésben.
Nem meglepő módon a Mi Hazánk támogatóinak 95 százaléka szerint mindenki saját maga döntse el, hogy kíván-e élni az oltással, ugyanez az arány az ellenzéki szavazók esetében 43 százalék. A Fidesz–KDNP-szavazók a kötelező oltáspártiság vagy az arra hajlás vonatkozásában meghaladják az összes megkérdezett arányát. A Fidesz támogatóinak 30 százaléka teljes mértékben egyetért a kötelező oltással, 35 százaléka szerint a koronavírus-járvány egy rendkívüli helyzet, és ilyenkor a közösség biztonsága előbbre való.
Az IDEA Intézet további kérdésben vizsgálta azt is, hogy a válaszadók zárt térben mennyire érzik magukat biztonságban azokkal, akik egyáltalán nem éltek a koronavírus-járvány elleni oltással. A megkérdezettek 26 százaléka teljesen, további 14 százaléka inkább biztonságban érzi magát, ugyanakkor 33 százalék azok aránya, akik inkább nem vagy egyáltalán nem érzik magukat zárt térben biztonságban oltatlanok társaságában. A Fidesz–KDNP-szavazók biztonságérzete alacsonyabb, mint az ellenzéki szavazóké (mint láttuk fentebb, az ellenzékiekhez képest nagyobb arányuk is hajlik a kötelező oltásra), a Mi Hazánk támogatóinak biztonságérzete pedig meginghatatlannak tűnik (87%). Ezek az arányok számottevően nem változnak, ha az intézet a kérdést úgy tette fel: „Ön mennyire érzi magát biztonságban zárt térben azokkal, akik egészségügyi okokból adódóan mentességük miatt (pl. várandósság, egyéb orvosi kezelés) nem éltek a koronavírus- járvány elleni oltással?”.
Módszertan
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2021. november 29 – december 13. között vette fel. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,2 százalékpont.
