Hírek-Aktuális
Kik szavaztak Márki-Zay Péterre az előválasztás első fordulójában?

A Márki-Zay jelenség mögötti szociológiai tényezők az előválasztás I. fordulója és az empirikus adatok alapján

Az IDEA Intézet 2021. szeptember 30. és október 9. között készített közvélemény-kutatást az előválasztás első fordulójával kapcsolatban.

A kutatás indításakor már tudott volt, hogy a második fordulóba Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter jut. Az előállt konstelláció, tehát, hogy Karácsony Gergely visszalép Márki-Zay Péter javára, azonban csak a vizsgálat utolsó napjaira lett világos, úgyhogy ezt a helyzetet a kutatás nem tudta külön tesztelni.

Jelen elemzés kizárólag azt vizsgálja, hogy kik szavaztak az első fordulóban Márki-Zay Péterre.

Hangsúlyozni kell: az alábbi vizsgálódás azok körében történt, akik önbevallásos alapon azt mondták, hogy az első fordulón részt vettek, és Márki-Zay Péterre szavaztak. Miután a teljes minta szűk részéről beszélünk, ezért inkább a tendenciákat és nem a konkrét százalékos értékeket érdemes vizsgálni. A második fordulóban 219 991 első fordulóban nem szavazó jelent meg, akik minden bizonnyal további új tudásokat adnak hozzá egy-egy jelölt tábora kapcsán végzett kutatásokhoz.

Kik szavaztak Márki-Zay Péterre?

Az IDEA Intézet 2021. szeptember végén, október elején készített közvéleménykutatása megvizsgálta az előválasztás első fordulójában kisebb meglepetést okozó Márki-Zay Péter első fordulós, pillanatnyi szavazói bázisát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen társadalmi háttérrel és politikai beállítódással rendelkező szavazók szavaztak az első fordulóban Hódmezővásárhely polgármesterére. Fontos módszertani megjegyzés, hogy az alapsokaság azok a szavazók, akik elmentek az előválasztás első fordulójára, és Márki-Zay Péterre szavaztak. Miután a teljes minta szűk részéről beszélünk, ezért inkább a tendenciákat és nem a konkrét százalékos értékeket érdemes vizsgálni.

Márki-Zay első fordulós szavazóinak talán legfontosabb jellegzetessége, hogy jóval fiatalabb, mint a társadalmi átlag. A szavazóknak ugyanis közel a kétharmada saját bevallása szerint 40 év alatti, és ezen belül is egyharmadot is meghaladja a 30 év alattiak aránya. Márki-Zay tehát egy olyan korosztály tagjait szólíthatta meg az első fordulóban, amelyről korábban azt lehetett vélelmezni, hogy passzív és politikailag érdektelen. Bár az utóbbi egy évben készített ifjúsági vizsgálatok rendre cáfolták ezt a sztereotípiát, hiszen a 30 éven aluliak politikai érdeklődésének jelentősebb növekedését mérték, mégis sokakat meglephetett Márki-Zay felülreprezentáltsága ebben a korosztályban.

 

 

A korosztályi megoszlásnak egyébként egyenes következménye, hogy

1.) a szavazók között a 60 éven felüliek társadalmi megoszlásukhoz képest erősen alulreprezentáltak voltak;

2.) gazdasági státuszt tekintve a tanulók közel egyötödét tették ki a hódmezővásárhelyi polgármesterre szavazóknak.

3.) sajátosan alakult a Márki-Zayra szavazók párthovatartozása.

 

Milyen politikai karakter jellemezte a Márki-Zayt preferálókat?

A szavazók között ugyanis a teljes népességen belül mért arányhoz képest magasabb volt az LMP-sek aránya, valamint tekintélyes részt tettek ki a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és leginkább a Momentum szavazói. A momentumosok tehát Fekete-Győr András mellett vélhetően Karácsony Gergelyt és Márki-Zay Pétert támogatták. Kétségtelenül érdekes az is, hogy a Kétfarkú Kutya Párt szimpatizánsai közül sokan elmehettek az előválasztásra, és jelentős részük Márki-Zayra adta le a szavazatát az első fordulóban.

Még egy tényező érdemel figyelmet. A Márki-Zay-szavazók közel negyede ugyanis nem rendelkezik pártpreferenciával, tehát a jelenlegi pártpalettáról nem tudott választani, vagy nem akart választani, de a fennálló rendszerrel elégedetlen volt. Ezért azt a jelöltet kereshette – erre persze empirikus bizonyítékunk nincs –, aki legmesszebb helyezkedik el a bevett ellenzéki pártoktól. A Márki-Zay szavazók ugyanis erősen Fidesz-ellenesek, döntő többségük, közel 70 százalékuk sosem szavazna a kormánypártra, és feltűnően magas körükben a Mi Hazánkat elutasítók aránya is.

Értékbesorolásukat vizsgálva egy jelentős részük középen áll, többségük azonban inkább liberális. Bal-jobb tekintetében nagy részük áll középen, majd inkább baloldali, további részük pedig jobboldali.

Összességében egy fiatalos, a fennálló ellenzéki struktúrát kritikusan látó, a többi jelölt táborától jobbra álló, de nem kifejezetten jobboldali vagy konzervatív szavazói réteg támogatta az előválasztás első fordulójában Márki-Zay Pétert.

Kérdés, hogy ez a sajátos szavazói háttér mennyire változott a beáramló új szavazókkal, a fiatalok aktivitása mennyire tartható fenn, illetve képes-e Márki-Zay néppártosítani, azaz jóval szélesebb társadalmi rétegek felé nyitni szavazótáborát.

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2021. szeptember 30 - október 9. között vette fel. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,2 százalékpont. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat.