A magyar fiatalok választói döntésében ma már a politikusok zöld elköteleződése is szerepet jászik
Társadalomtudományi alapkutatás a magyar fiatalok körében – 2022. március
A 17–29 évesek több mint a kétharmada fontosnak tartja, hogy „2022 áprilisától Magyarországnak olyan kormánya legyen, amely kiemelt célnak tekinti a klíma- és ökológiai válság elleni harcot”.
A magyar kormány eddigi környezetvédelmi intézkedéseit meglehetősen kritikusan fogadják és értékelik a fiatalok. Azzal az állítással, miszerint „A magyar kormány nem korlátozza eléggé a környezetszennyező vállalatokat.”, a megkérdezettek kétharmada vagy teljesen vagy inkább egyetért.
A kutatásról
A Datalyze és az IDEA Intézet társadalomtudományi alapkutatást végzett a magyar fiatalok zöld témával, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos véleményének feltárására. A kutatás egyrészt egy online beszélgetéseket vizsgáló social listening módszerre épült, másrészt a közösségi médiában folytatott beszélgetések tapasztalataira építve egy survey vizsgálatra került sor. A kérdőíves kutatás a 17–29 éves magyar fiatalok körében készült 2022 február folyamán.
Eredmények, elvárások, kritikák
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a social listening kutatás és a kérdőíves vizsgálat néhány fontosabb tanulságát.
A magyar 17–29 évesek 18–19 százaléka beszélget rendszeresen a zöld kérdésekről szüleivel, illetve barátaival. A zöld diskurzus az életkor, az urbanizáció és az iskolázottság emelkedésével növekszik, de különösen magas a nők körében.
A zöld téma fontosságát mi sem jelzi jobban, minthogy a fiatalok választói döntéseiben is szerepet játszhat annak felvállalása. Arra a kérdésre, mely szerint „Ha a pártok, pártszövetségek, miniszterelnök-jelöltek között mérlegelsz, mennyire veszed figyelembe a különböző zöld szempontokat”, karakteres válaszok születtek. A 17–29 évesek több mint a kétharmada fontosnak tartotta, hogy „2022 áprilisától Magyarországnak olyan kormánya legyen, amely kiemelt célnak tekinti a klíma- és ökológiai válság elleni harcot”.
A miniszterelnök-jelölt következetes zöld kiállását a 17−29 éves mintába került fiatalok közel kétharmada tartja fontosnak vagy nagyon fontosnak. Nagyjából hasonló annak a két állításnak a fontossága, miszerint „Adott párt mennyit és mennyire hitelesen kommunikál klíma- és környezetvédelmi kérdésekről”, illetve „Az adott párt, pártszövetség mennyire elkötelezett a zöld értékek mellett.” Az előbbi állítás esetében 61 százalék a fontosnak vagy nagyon fontosnak tartók aránya, viszont a nagyon fontos kategóriát választóké a korábbiaknál némileg kisebb.
1. ábra
Hamarosan országgyűlési választások lesznek Magyarországon. Ha a pártok, pártszövetségek, miniszterelnök-jelöltek között mérlegelsz, mennyire veszed figyelembe az alábbi szempontokat? (%)
Datalyze – IDEA Research, 2022
Az adatok azt jelzik, hogy a fiatalok nem a politikai cselekvők múltbeli tevékenységét mérlegelik leginkább, hanem a jövőt vizsgálják, azaz azt, hogy az adott párt, pártszövetség mit nyújthat számukra, például a környezetvédelem és a természetvédelem területén.
A fiatal generáció nagy többsége mindamellett tisztában van a klímaváltozás súlyos társadalmi és hosszú távú következményeivel. A kérdezettek közel fele (47%) ötös értéket adott az ezzel kapcsolatos állításra („A klímaváltozásnak súlyos hatásai lesznek a következő generációk életére.”), további egyharmaduk pedig négyest. Az is jól látszik, hogy a klímaváltozás tagadó álláspont elfogadottsága alacsony: 12 százalékuk ért vele nagyon vagy inkább egyet.
A magyar fiatalok többsége még mindig megállíthatónak tartja azt, ha az országok összefognak és drasztikusan csökkentik a szén-dioxid kibocsátásukat. Nagyon érdekes azonban – és ez a social listening kutatásból is egyértelműen kiderül –, hogy a személyes tehetetlenség miatti szorongás nem idegen a magyar 17–29 éves fiatalok gondolkodásától.
2.ábra
Az alábbiakban a klímaváltozással kapcsolatos állításokat találsz. Mennyire értesz egyet ezekkel? (1–5 skála átlagai, N=750 fő)
Datalyze – IDEA, 2022
A magyar kormány eddigi környezetvédelmi intézkedéseit meglehetősen kritikusan fogadják és értékelik a 17–29 évesek. Azzal az állítással, miszerint „A magyar kormány nem korlátozza eléggé a környezetszennyező vállalatokat.”, megkérdezettek kétharmada vagy teljesen vagy inkább egyetért (az egyes és kettes értéket választók aránya 10%). A fiatalok kétharmada úgy gondolja, hogy Magyarországon hiányos a zöld ismeretek iskolai oktatása, míg ellenkező véleményen 13 százalékuk van.
A fiataloknak fontos, hogy minél többen képviseljék a zöld ügyeket, az influencerek tegyenek többet a zöld ügyek népszerűsítéséért, és (a social listeningből kiderül) az őket képviselő fiatalabb politikusok értsenek a témához, és foglalkozzanak is vele.
3.ábra
Mennyire értesz egyet az alábbi állításokkal? (1–5 skála átlagai)
Datalyze – IDEA, 2022
A közösségi médiában (Facebook, online portálok vonatkozó felületei, YouTube, Instagram, tematikus fórumok, Twitter) folytatott beszélgetések alapján megállapítható:
4. ábra
A magyar fiatalok zöld témában folytatott beszélgetéseinek legfontosabb témakörei
Datalyze – IDEA, 2022
Összességében a kutatás egyértelűen jelzi, hogy egy olyan nagy létszámú, jelenleg még jórészt ingadozó társadalmi réteg, mint a fiatalok, megszólítása ma már nem képzelhető el a zöld tematika tiszta, világos és következetes politikai felvállalása nélkül. A fiatalok szerint a szlogenek ideje lejárt, a konkrét, kézzelfogható és számonkérhető tettek az értékesek számukra.
A kutatás módszertana
Social listening
Az elemzés célja a magyar fiatalok zöld témákkal kapcsolatos online diskurzusainak mélyelemzése alapján a zöld ügyekkel kapcsolatos gondolkodásuk feltárása, és a mögöttes mintázatok megértése. Elemzésre kerülő időszak: 2019. január 1.–2022. január 1. Először egy elméleti háttérkutatás, majd egy kutatói szövegelemzés készült 314 ezer tartalom alapján.
Kérdőíves adatfelvétel
A közösségi média alapú kérdőív alapján 2022. februárban felvett vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország 17–29 éves népességére nem, életkor és településtípus tekintetében. A minta az adatfelvétel lezárultával többszempontú súlyozással korrigálásra került. Ennek alapját a KSH által a korosztályra kiadott jelentések (elsősorban a Mikrocenzus, valamint az Eurostat demográfiai adatai), valamint a politikai érdeklődéssel kapcsolatos korábbi ifjúságkutatások eredményei adták. A súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat.1500 fős minta esetén teljes mintanagyságnál a maximális hibahatár 95 százalékos valószínűséggel és valószínűségi mintavételre vonatkozóan ±2,6 százalék.
A kutatás finanszírozója a European Climate Foundation (ECF).
