Hírek-Aktuális
Az ellenzék egyesített listájának van esélye a győzelemre - 2021. január

Az IDEA Intézet 2021. január 22. és január 26. között készített közvélemény-kutatása során először vizsgálta az ellenzéki pártok közös listájának és a Fidesz–KDNP listájának támogatottságát különálló kérdéssel. A mérés szerint a biztos szavazó pártot választók 44 százaléka a Fidesz–KDNP listájára, 47 százaléka pedig az ellenzéki pártok közös listájára szavazna.

A Fidesz–KDNP a teljes választókorú népességen belül és a biztos szavazó pártot választók körében is stabilan vezet, azonban az ellenzéki pártok együttes támogatottsága (tehát a 6 együttműködő párt támogatottságának mechanikus összeadása) magasabb a kormánypártokénál. A ellenzéki pártok közül a teljes népességben is a DK áll az élen 12 százalékkal. Újdonság azonban, hogy az IDEA Intézet 2021. januári mérése szerint a Jobbik 2020. negyedik negyedévében tapasztalható lassú támogatottság-emelkedése nem állt meg, és 2021. januárjában 8 százalékon áll a teljes népességben, megelőzve a Momentumot (7%).

 

Módszertani bevezető

2020. december 20-án hat ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a P elnöke/társelnöke bejelentette, hogy az ellenzék a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak, és közös listán indulnak, továbbá egy miniszterelnök-jelölt fogja vezetni az együttműködést. E dokumentum nyilvánosságra hozatala a közvélemény-kutatásokat is érinti, amelyek a rendszerváltás korai éveitől kezdve lényegében azonos kérdéssel vizsgálták az egyes pártok támogatottságát. A deklaráltan szoros ellenzéki együttműködés okán azonban szükségessé vált a korábban alkalmazott kérdéssor kiegészítése egy, az új helyzetre reagáló kérdéssel. Az IDEA Intézet álláspontja szerint nem elég az egyes pártok támogatottságának mechanikus összeadása, hanem a kormány versus ellenzék viszonylatot is külön kell kérdezni.

Az IDEA Intézet a teljes módszertani transzparencia jegyében úgy döntött, hogy az új kérdést és az arra adandó válaszkategóriákat pontosan közzé teszi, és egyben jelzi, hogy 2021. január hónaptól ennek a kérdésnek az eredményeit is nyilvánosságra hozza. A kérdés tehát így hangzik:

Melyik párt, pártszövetség listájára szavazna egy most vasárnap tartandó országgyűlési választás alkalmával?

  • Fidesz–KDNP közös listájára,
  • az ellenzéki pártok közös listájára (DK+Momentum+Jobbik+MSZP+LMP+P),
  •  a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listájára,
  • a Mi Hazánk Mozgalom listájára,
  • egyéb párt listájára,
  • (ebben a pillanatban ezt nem tudom megmondani; van véleményem, de azt nem kívánom megosztani; egyikre sem; semmiképp sem mennék el)

A fenti kérdés a politikai erőviszonyokat mutatja kormány és ellenzék – illetve egyéb, kisebb pártok – vonatkozásában. Az ellenzéken belüli erőviszonyokat azonban továbbra is érdemes mérni. Erre a legalkalmasabb mérőeszköz a hagyományos pártpreferencia kérdés, amelyet szintén közzé teszünk. Fontosnak tartjuk azonban jelezni, hogy a politikai szituációnak megfelelően, a kormánypártok vs. ellenzéki pártok közös listájának támogatottságára vonatkozó kérdés a kérdőív egy korai szakaszában kerül lekérdezésre, függetlenül az egyes pártok választottságát mutató pártpreferencia-kérdéstől. Nem arról van tehát szó, hogy a pártok támogatóit rábírjuk, hogy mindenképpen válasszanak a listák között, hanem éppen fordítva: előbb listát kell választaniuk, majd a kérdőív egy későbbi szakaszában – tehát nem rögtön azt követően – egyébként pártot is.

 

Kormánypártok és az ellenzéki pártok közös listájának támogatottsága, 2021. január

2021. január második felében az IDEA Intézet mérése szerint az ellenzéki pártok egyesített listája stabilan, 5 százalékponttal vezet a Fidesz–KDNP listájával szemben. Míg az előzőre 39, az utóbbira a teljes népesség 34 százaléka szavazna. A kérdezettek 16 százaléka nem tud, vagy nem akar választani a listák között, 4 százalékuk pedig semmiképp sem menne el szavazni. Az ellenzéken és a kormányon kívüli kisebb pártok támogatottsága 3–3 százalék, ami külön-külön nem eredményez parlamenti mandátumot, azonban (értékes) szavazatokat vehet el a két egymással versengő politikai tömbtől.

A biztos szavazó pártot választók körében, a Fidesz–KDNP és az ellenzéki pártok közös listája között szűkebb a különbség (44 vs 47%), ami a kormánypárti szavazók magas politikai aktivitásának és elköteleződésének köszönhető. Ebben a szűk választói rétegben a két kisebb parlamenten kívüli párt együttesen 7 százalékot szerez, úgy, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 4, a Mi Hazánk pedig 3 százalékos támogatottsággal rendelkezik.

 

Pártok támogatottsága, 2021. január

Ha az egyes pártok támogatottságát külön-külön vizsgáljuk, kitűnik, hogy a Fidesz–KDNP 31 százalékon áll, támogatottsága megegyezik a 2020. decemberben mért adatokkal. A 31 százalékos választottság egyébként azt jelenti, hogy a kormánypártok vs ellenzéki pártok listáját mérő kérdés során a kormánypárt 3 százalékponttal tudja növelni támogatottságát. A kormánypártoknak tehát van tartaléka az ismeretlen preferenciájúak és a kisebb pártok támogatói között. A biztos szavazó pártot választók körében a kormánypárt támogatottsága 45 százalék, ami a koronavírus-járvány kitörése óta a legalacsonyabb mért érték.

Az ellenzéki pártok közül – ahogy 2020-ban mindig – a DK áll az élen, 12 százalékkal. Újdonság azonban, hogy az IDEA 2021. januári mérése szerint a Jobbik 2020. negyedik negyedévében tapasztalható lassú támogatottság-emelkedése nem állt meg, és 2021. januárjában 8 százalékon áll, megelőzve a Momentumot (7%). Ilyenre egyébként 2019. októbere óta nem volt példa az IDEA Intézet mérései során. Mindez a változás úgy következett be, hogy a Jobbik 1 százalékponttal, tehát statisztikailag elhanyagolható mértékben növekedett, a Momentum támogatottsága nem változott 1 hónap alatt. A biztos szavazó pártot választóknál azonban továbbra is megmaradt a Momentum hajszálnyi előnye.

 

A teljes népességet tekintve az MSZP önállóan indulva is bejutna a parlamentbe, igaz éppen 5 százalékos támogatottsággal. A parlamenti pártok közül ebben a választói szegmensben az LMP és a Párbeszéd is 2–2 százalékot kapna.

Az ellenzéki pártok össztámogatottsága ily módon (mechanikusan összeadva) 36 százalék. Ez azt jelenti, hogy a közös lista állítása önmagában 3 százalékponttal tudja növelni az ellenzék mechanikus támogatottságát. A közös listaállítás tehát az ellenzéknek is „megéri”, javítja a győzelmi esélyeket.

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt 3, míg Mi Hazánk Mozgalom 2 százalék pontot kapna egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson a teljes választókorú népesség csoportját vizsgálva.

A preferenciákat tekintve egyetlen érdemi változás történt 2020. decemberéhez képest: az ismeretlen preferenciájúak (nem tudja melyik pártra szavazzon, nem mondja meg, hogy melyik pártra szavaz, illetve semmiképp sem menne el) aránya 4 százalékponttal, 31-ről 27 százalékra csökkent.

 

A ellenzéki pártok közül a teljes népességben is a DK áll az élen, 12 százalékkal. Újdonság azonban, hogy az IDEA Intézet 2021. januári mérése szerint a Jobbik 2020. negyedik negyedévében tapasztalható lassú támogatottság-emelkedése nem állt meg, és 2021. januárjában 8 százalékon áll a teljes népességben, megelőzve a Momentumot (7%). 


Módszertan
 

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2021. január 22 – január 26. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,2 százalékpont.