Hírek-Aktuális
Az ellenzék össztámogatottsága magasabb, mint a kormánypártoké

Az IDEA Intézet 2020. október 31 – november 5. között készített közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz-KDNP támogatottsága mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében csökkent valamelyest. Az ellenzéki oldalon érdemi pártpreferencia-átrendeződés nem történt, ugyanakkor a Jobbik a 2020-as év legmagasabb támogatottságát (7 százalék) tudhatja magáénak a teljes népességen belül.  

Az ellenzéki szövetség az ősz folyamán több közleményében is jelezte, hogy szoros együttműködésben kíván indulni a 2022-ben esedékes országgyűlési választásokon. 2020. október végén a kormánypártok és az együttműködni kívánó ellenzéki pártok (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, P) versenyében fordulat történt, immár az ellenzéki pártok össztámogatottsága magasabb, ha a teljes választókorú népességet vizsgáljuk (32 százalék szemben 34 százalékkal).

 

Pártpreferencia

Az IDEA Intézet 2020. október 31 – november 5. között végzett felmérése alapján a Fidesz–KDNP választottsága a teljes felnőtt népesség körében az előző havi 34 százalékról 32 százalékra csökkent. A 2 százalékpontos eltérés hibahatáron belüli, ugyanakkor augusztus óta tartó folyamatot jelez. A kormányzópártok támogatottsága a biztos szavazó pártot választók körében szintén 2 százalékponttal csökkent, így jelenleg 48 százalékon áll. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy ez az arány a koronavírus-járvány kitörése előtti szintnek felel meg, vagyis az első hullám kezelése során szerzett támogatottsági többlete fokozatosan elfogyott a Fidesznek.

Az ellenzéki térfélen lényeges pártpreferencia-átrendeződés nem történt. A választókorú népességen belül továbbra is a DK a legtámogatottabb párt (11%). A képzeletbeli ellenzéki rangsor második helyén két párt található: a Momentum Mozgalom és a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Míg az előző esetében immár hónapok óta tartó változatlan támogatottságot mutat az IDEA Intézet adatfelvétele, addig a Jobbik 2020 október végén kimozdult az eddigi 5–6 százalékos sávból, és 2020 október végén, november elején szintén 7 százalékon áll. A Jobbik ezzel az eredménnyel az egy évvel ezelőtti őszi támogatottsági szintjére emelkedett. A biztos szavazó pártot választóknál sem a Momentum, sem a Jobbik támogatottsága nem változott (10, illetve 8 százalék).

 

 

 

Jelen állás szerint önállóan egyetlen párt jutna még be a parlamentbe, az MSZP, amelynek támogatottsága szinte az egész 2020-as évben változatlan, 5 százalék a teljes választókorú népességen belül és 6 százalék a biztos szavazó pártot választók körében.

2020. október végén a kisebb pártok (LMP, MKKP, Mi Hazánk, Párbeszéd) mindegyike egyaránt 2 százalékos támogatottsággal rendelkezik a teljes népességben éppúgy, mint a választáson biztosan részt vevő pártot választóknál. Egyetlen kivétel a Lehet Más a Politika, amely az utóbbi kategóriában 3 százalékon áll. A pártpreferenciájukat nem vállalók, vagy abban bizonytalanok aránya 28 százalék.

 

Kormánypártok – ellenzéki pártok versenye

Az ellenzéki szövetség az ősz folyamán több közleményében is jelezte, hogy szoros együttműködésben kíván indulni a 2022-ben esedékes országgyűlési választásokon. Az utóbbi hónapokban a Fidesz–KDNP-szövetség magas támogatottsága folytán a két tábor közötti mérleg a kormánypártok irányába dőlt el. 2020. október végén azonban fordulat történt ezen a téren. Azzal, hogy a kormánypártok támogatottsága 2 százalékponttal csökkent a teljes választókorú népességben immár az együttműködni akaró ellenzéki ellenzéki pártok (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, P) össztámogatottsága magasabb, mint a kormánypártoké (32 százalék szemben 34 százalékkal). A biztos szavazó pártot választóknál azonban a kormánypártok továbbra is 2 százalékponttal több támogatót tudhatnak magukénak, mint a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk Mozgalom nélküli ellenzék.

Hangsúlyozni kell, hogy az össztámogatottságokból a kormányváltás esélyére visszavonhatatlan és minden tekintetben megalapozott következtetéseket levonni nem lehet.

 

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2020. október 31 – november 5. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,2 százalékpont.